Azt mondják a pénz csak egy papír, egy túlértékelt fecni, melyért az ember akár ölni is képes... 

S van aki csak azért, hogy tényleg éreztesse fontos számára az a személy, akit közel enged a szívéhez még ezt a fecnit is képes odaadni mert számára nem olyan értékes mint a másik számára...

Hányszor estem abba a hibába, hogy a szívemre hallgattam az eszem helyett... S hányszor adtam több ezreket azért, hogy éreztessem nekem fontos volt az a valaki... Támogatás? Segítség? Nevezhetjünk akár hogyan, ha az illető nem becsüli meg csak kihasználja azt amid van... Sőt egyenesen a képedbe hazudva meglop, törbe csal!

Elhiteti veled a csillagos eget, elveszi majd eltipor s semmibe veszi azt amit tettél érte és mind ezt miért? Azért a jelentéktelen túlértékelt papír darabért, azaz a PÉNZÉRT! 

S mikor a kölcsönt, mit te a szíved jogán adtál neki ( mert voltál olyan hülye ) visszakérnéd csak mocsok, megjátszott mosolyt kapsz, mellyel elhinti benned azt, hogy egyszer még viszont láthatod azt amit a szeretetért odaadtál! Tisztesség ugyanmár hol van itt ilyen? 

Bízni? Hinni? Ugyanmár minek, hisz ha valakinek lenne szíve, lelkiismerete, akkor már jelét adta volna, hogy nem egy szemét, mocsadék, aki csak kihasználta a helyzetet, hogy meglopja a lelked, a szíved, a becsületed, a tisztességed s nem mellesleg a pénztárcád!

Remélem olvasod Te ki miatt elvesztettem az utolsó reményemet is az emberek iránt! 

A karma dolgozik, a sors úgy is visszaadja, azt amit tettél! Csak azt mondd meg miért is érdemeltem ki ezt én tőled...?

De majd meglátjuk ki nevet a végén! Mert ez csak a kezdet...