Több mint egy évvel ezelőtt az esőben elrévülve nem gondoltam volna, hogy Ő lesz az kinek a karjaiban meglelem boldogságom az igazi szerelmet. S láss csodát eltelt egy év s most is az esőben révülök, de már itt állsz mellettem. Velem vagy örömben s bánatban, velem vagy ha szívem megszakad s velem vagy ha szívem az egekben van... 

Eltelt egy év s ezzel pedig egy mérföldkőhöz jutottunk, voltak jó s rossz pillanataink, emlékeink. A rosszaktól erősebbek a jóktól pedig életteljesebbek lettünk. Bármi is történt mindig megoldottuk mert egy jó csapat voltunk - vagyunk - s leszünk... szerinted pedig ,,A legjobb!''.

Nem vagyunk tökéletesek s nem is akartunk sosem azok lenni, mert pont ezekkel a kis hibáinkkal vagyunk úgy jók ahogy. Tettünk olyan dolgokat, olyan lépéseket amiket nem kellett volna vagy máshogyan kellett volna, de a szerelem erről szól az évek telte pedig arról, hogy egyre s egyre csak jobb páros legyünk. Igen egy éven már túl vagyunk...csiszolódtunk, változtunk, olykor meginogtunk, olykor sírtunk, de legtöbbször nevettünk s büszkén mosolyogtunk, hogy IGEN! Ő az én párom! 

Beléd estem az első találkozásnál s az újonnani első találkozásnál pedig még jobban s amikor legelőszőr megcsókoltál egyszerűen csak voltam csak úgy repkedtek a pillangók a gyomromban és tudom, mivel mesélted, hogy te is ezt érezted. Eltelt egy év a vad érzelmek mély érzésekké alakultak, erős kötelékké... Van még mit csiszolódnunk, de ez nem tántorít el attól, hogy harcoljak érted, hogy harcoljak értünk mert tudom, hogy Te vagy az én Hercegem az én mesebeli tökéletes hercegem... 

Most is úgy szakad az eső mint egy évvel ezelőtt amikor újra találkoztunk, amikor elindultunk egy közös úton... megfogtad a kezem, átöleltél s a mai napig nem engedtél el...

( Ha olvasod most ezt... igen te kiről a blogom szól... remélem te is érzed ezt)